, 2023/3/23
A napraforgó régóta az ukrán nemzeti identitás egyik kedvelt szimbóluma. Most, hogy Oroszország ukrajnai inváziója már a második hónapja tart, a virág - ukránul szoniasnyik - új jelentéstartalmat kapott, és "az ellenállás, az egység és a remény globális szimbólumává vált".
A napraforgó-mozgalom egy vírusvideóval kezdődött, amelyet a UkraineWorld osztott meg február 24-én, az invázió első napján. A klipben egy ukrán nő a déli Henicseszk kikötővárosban napraforgómagot ad a fegyveres orosz katonáknak. "Vegyétek el ezeket a magokat, hogy napraforgó nőjön itt, amikor meghalsz".
Az 1993-ban megjelent Ukrajna enciklopédia egyik bejegyzése szerint a spanyolok a 17. század elején hozták a napraforgót az Újvilágból Európába. A virágokat később, a 18. század közepén vezették be Ukrajnába. Az ukránok a virág magjait rágcsálták, vagy olajat készítettek belőlük. A főzéshez használt vagy más országokba exportált olaj népszerűnek bizonyult a kelet-európai országban a vaj és a zsír alternatívájaként, amelyeket az ortodox egyház tiltott a nagyböjt idején - írja Joe Sommerlad az Independent számára.
Ma a napraforgó az ukrán gazdaság kulcsfontosságú eleme, Ukrajna és Oroszország a világ napraforgóolaj-exportjának 70-80 százalékát adja. A virágok bőségesen megtalálhatók az ukrán falvakban, kertekben és mezőkön; Jennifer Cole a Star-tól megjegyzi, hogy a helyiek a napraforgót szőtt díszként használják ruháikban, és ünnepek alkalmával fejdíszként viselik.
Az ukránok számára a napraforgó kulturális jelentősége túlmutat termékeny növekedésén és gazdasági ösztönző szerepén. Ahogy Olivia B. Waxman írja a Time-ban, a virág történelmileg a békét jelképezi. 1996 júniusában az Egyesült Államok, Oroszország és Ukrajna miniszterei Ukrajna atomfegyver-mentesítését azzal ünnepelték, hogy napraforgókat ültettek a Pervomajszki rakétabázison. Ahogy William J. Perry amerikai védelmi miniszter a Washington Post James Rupertje szerint az ünnepségen elmondta, a három nemzet közös célja az volt, hogy "biztosítsák, hogy gyermekeink és unokáink békében éljenek".
A napraforgó és a nukleáris fegyverek közötti másik kapcsolat 1986-ra nyúlik vissza, amikor az ukrajnai Csernobili Atomerőműben bekövetkezett robbanás radioaktív anyagot juttatott a környezetbe, és néhány hét alatt 31 ember halálát okozta. A katasztrófa után a tudósok napraforgókat ültettek - amelyek képesek a talajból méreganyagokat kivonni -, hogy eltávolítsák a radioaktív elemeket a környező talajból és a tavakból. Hasonló ültetési projektre került sor Japánban a 2011-es fukusimai katasztrófa után.
Az oroszok már a folyamatban lévő invázió első napján elfoglalták Csernobilt, és túszul ejtették a mára már megszűnt erőművet felügyelő technikusokat. A BBC News jelentése szerint a héten az ukrán állami nukleáris vállalat bejelentette, hogy a megszálló orosz erők többsége elhagyta Csernobilt, miután "jelentős dózisú" sugárzásnak volt kitéve.
"Nincs olyan forgatókönyv, bármilyen komor is, amelyben elfelejtődnek azok, akiket most Ukrajna lőtt és traumatizált utcáin írnak" - írja Jeremy Cliffe a New Statesman számára. "Napraforgók fognak nőni, valahol. Élénksárga napraforgók a mélykék égbolton".